Csehország építészeti örökségének nagy része egyházi műemlék és zarándokhely. Az egyházi épületek többsége római katolikus templom, kolostor, kápolna és zarándokhely, de található itt számos zsidó és pravoszláv műemlék is. Az egyházi építészet több mint ezer évig tartó fejlődési folyamaton ment keresztül.
A kereszténység felvétele a cseh országrészekben a 9. század végére nyúlik vissza. Miután Cirill és Metód a Nagymorva Birodalomba érkezett, Bořivoj fejedelem és felesége, Ludmilla is megkeresztelkedett. Az uralkodók ebben az időszakban építtették az első templomokat. Cseh- és Morvaország területére folyamatosan érkeztek az első szerzetesrendek is, megalapították az első kolostorokat, melyek aztán a műveltség és a kultúra új központjaivá váltak. A szentek tisztelete a katolikus egyházban az egyházi kultusz legfontosabb megjelenési formái közé tartozott. Ezt hosszú időre megszakította a huszita mozgalom és annak megújhodási törekvései. A szentek kultuszához több mint két évszázad után tértek vissza, ez az esemény – a tetőpontját a 18. században elért – csehországi ellenreformációval állt összefüggésben. Cseh- és Morvaország szigorú katolikus országgá vált, a Mária-kultusz nem sejtett méreteket öltött, az ország egész területén nagy székesegyházakat, számos hálaoszlopot emeltek, zarándokhelyek jöttek létre (több mint háromszáz meg is maradt). A legnagyobb tiszteletnek örvendő szent Nepomuki János volt, akinek szobra nem hiányozhatott egy hídról vagy templomtérről sem. Az egyházi műemlékeknek azonban csak egy része maradt fenn napjainkig. Erről nemcsak a Csehországot évszázadokon keresztül sújtó számtalan háború és tűzvész tehet, hanem II. József uralkodása is a 18. század végén, mely során zarándoklatok betiltására, templomok, kolostorok és több egyházi műemlék tömeges megszüntetésére került sor. A következő csapást az egyházi műemlékekre a kommunista rezsim negyven éve mérte, melynek érdektelensége és hozzá nem értése következtében egyházi épületek százai roskadoztak és néha végül teljesen tönkrementek. Napjainkban figyelnek felújításukra, de a hagyományos zarándoklatok és Mária-ünnepségek felélesztésére is.
Csehország legjelentősebb és a történelem során legnagyobb hírnevet szerzett egyházi műemlékei felkerültek az UNESCO Kulturális- és Természeti Világörökségének listájára (Kutná Hora, Prága történelmi magja, a kroměříži kertek, Zelená Hora).
Zsidó műemlékek
A zsidók a 9. században kezdtek megtelepedni a cseh országrészekben. Cseh- és Morvaország több részén is megőrizték hagyományaikat. Ennek a létszámban nem igen jelentős, de kulturális szempontból meghatározó közösségnek az ezeréves jelenléte nem maradhatott nyom nélkül, erről tanúskodnak a napjainkig fennmaradt gettók, zsinagógák, temetők, könyvek, kéziratok és műtárgyak. Nagyon sok műemlék viszont végleg megsemmisült.
A zsidó műemlékeket a fanatikusok már a 11-12. századi keresztes hadjáratok során, a pogromok és a zsidó lakosság száműzetése után tönkretették, megsemmisítették. Az önrendelkezési jogot a zsidó lakosság csak a 19. század ötvenes éveiben kapta meg, ekkor került sor az eddigi elkülönítés megszüntetésére is; az eredeti zsidónegyedeket vagy lerombolták, vagy átépítették és korszerűsítették. Eredeti formájukról egy kivételes városrész tanúskodik Třebíčben, mely két zsinagógájával és temetőjével az eredeti késő középkori városképet megőrizve maradt fenn. A zsidó épületeket a nácik később tömegesen megsemmisítették, de a társadalom kommunizmus alatti érdektelensége is rajta hagyta bélyegét.
Csehország területén az első zsinagógák valószínűleg rönképítmények voltak. Vlachovo Březíben maradt fenn egy közülük, igaz már későbbi, lakóházzá való átalakítása után. A középkorban az eredeti rönképítményeket kőépületekkel helyettesítették, közülük a legrégebbi fennmaradt zsidó létesítmény a 13. század közepén épült prágai gótikus Régiúj zsinagóga. Megmaradtak még további gótikus és reneszánsz épületek is (a Pinkász- vagy a Magas zsinagóga, a Brno melletti Dolní Kounice-i zsinagóga és a holešovi zsinagóga). A barokk és a rokokó zsinagógák közül például a boskovicei maradt fenn. Csehország területén klasszikus és empire stílusban készült épületeket is találunk, de a legnagyobb számban a historizmus idején épült zsinagógák fordulnak elő, mint például a Maisel-zsinagóga Prágában; de a szecesszió jegyeit magán hordozó, mór stílusú és funkcionalista zsinagógák is képviseltetik itt magukat. A kubizmus jegyeit ismerhetjük fel a milevskói zsinagógán. A legújabb zsinagógát 1937 és 1938 között építették Kamenice nad Lipou községében.
Jelenleg több mint kétszáz megmaradt zsinagógát tartanak számon Csehországban; közülük háromban, a brnóiban, valamint a prágai Régiúj zsinagógában és a Jubileumi zsinagógában ma is tartanak istentiszteleteket.
Prágában 1906-ban jött létre a Zsidó Múzeum (www.jewishmuseum.cz).
Terezínben, Litoměřicétől nem messze, a Gettómúzeum állandó kiállítása áll az érdeklődők rendelkezésére (www.pamatnik-terezin.cz).
Virtuális körséta: Josefov – a prágai Zsidóváros
