A gyógyfürdők mint a társadalmi élet színtere
A fürdővárosok vonzerejéhez különleges építészetük is hozzájárul.
A fürdőkben a gyógyuláson és a pihenésen kívül üzleteket kötöttek, menyegzőket ütöttek nyélbe, társadalmi kapcsolatokat ápoltak, orvos-találkozókat, bálokat, zenei és színházi előadásokat tartottak. A fürdővárosokat Európa szalonjaiként emlegették.
Ha megérkezünk egy fürdővárosba, még most is megcsap a régi idők szele, és visszaröpít bennünket a hintók, a hosszú női ruhák, kalapok, és frakkos úriemberek világába.
A fürdővárosok építészete
A promenádok, vagyis a sétányok, a kolonnádok, vagyis a fedett oszlopcsarnokok, a fürdőházak, de a fürdővárosok más épületei is változatos építészeti stílusokat vonultatnak fel.
Építésükben megannyi neves cseh és külföldi építész vett részt, például Josef Zítek, Dušan Jurkovič, Jan Letzel stb. Františkovy Láznět (Franzensbad) – a 18. és 19. század fordulójáról fennmaradt tipikus fürdővárosi épületeinek köszönhetően – városi műemlékvédelmi területté nyilvánították. A cseh fürdővárosok túlnyomó része ebben az időszakban élte virágkorát.
A Kolonnádok
A kolonnádokat, ezeket a nyitott oldalú, de az időjárás viszontagságai ellen tetővel ellátott épületeket a forrásoknál építették, nyugodt séták és a gyógyvizek kortyolgatásának színhelyeiként szolgálnak.
